Röviden
- Az ügynöki rendszerek 2026-ban a dokumentumintenzív háttérfolyamatokban hoznak mérhető eredményt.
- A bevezetések fő akadálya nem a modell képessége, hanem az adatminőség és a folyamatgazdai felelősség tisztázatlansága.
- Érdemes egyetlen, jól körülhatárolt folyamattal indulni, előre rögzített mérési ponttal.
- A naplózás és a visszavonhatóság kérdését a szerződéskötés előtt kell rendezni.
A magyar nagyvállalati IT-vezetők többsége 2025-ben még kísérleti projektként kezelte az ügynöki AI-t. Egy évvel később a helyzet más: a szerkesztőségünknek nyilatkozó tizenkét szervezet közül nyolcnál már éles folyamatban fut legalább egy olyan rendszer, amely önállóan hajt végre több lépésből álló feladatokat.
A változás nem a modellek képességéből következik elsősorban. Sokkal inkább abból, hogy a szervezetek megtanulták szűkíteni a feladatot. Ahol az ügynök egyetlen, jól dokumentált folyamatot kapott, ott mérhető eredmény született; ahol „általános asszisztensként” vezették be, ott jellemzően nem.
Hol térül meg ma valóban a befektetés?
A megkérdezett szervezeteknél a legjobb eredményt a dokumentumintenzív háttérfolyamatok hozták: bejövő számlák feldolgozása, szerződések előszűrése, beszállítói adatlapok egységesítése. Ezek közös jellemzője, hogy nagy volumenűek, jól strukturálhatók, és az emberi ellenőrzés beépíthető a folyamat végére.
Az ügyfélszolgálati felhasználásnál vegyesebb a kép. Ahol a tudásbázis rendezett volt, ott az első vonalas kérdések jelentős részét sikerült automatizálni. Ahol nem, ott az ügynök gyorsan reprodukálta a meglévő dokumentációs hiányosságokat.
Mintaadat · 12 magyar nagyvállalat, 2026 II. negyedév
8/12
éles folyamatban futó ügynöki rendszer
−62%
átfutási idő a számlafeldolgozásban
3/12
rendelkezik teljes döntési naplózással
Illusztratív mintaadat, nem reprezentatív felmérés.
Az adatminőség a valódi szűk keresztmetszet
Szinte minden interjúalany ugyanazt mondta: a projekt első harmada adattisztítással telt. Nem azért, mert ezt tervezték, hanem mert az ügynök azonnal láthatóvá tette a hiányos törzsadatokat.
„Az ügynök nem hibázott többet, mint az emberi ügyintéző. Csak sokkal gyorsabban hibázott, és ez azonnal láthatóvá tette a folyamat gyengeségeit.”
Tóth Anikó, csoportszintű CIO, Danubia Group
Mit érdemes mérni az első 90 napban?
- Az emberi felülvizsgálatra visszaküldött esetek aránya
- Az egy tranzakcióra jutó teljes átfutási idő, nem csak a modellidő
- A folyamatgazda által jóváhagyott kivételkezelési szabályok száma
- A naplózott döntések visszakereshetősége auditban
Napi hírlevél
Kapja meg reggel 7-kor, ami ebben a témában történt
Az ICT Global Daily munkanapokon összefoglalja a vállalati AI és a szabályozás legfontosabb fejleményeit.
FeliratkozomKi felel az ügynök döntéséért?
A leggyakoribb szervezeti vita nem a technológiáról szól, hanem a hatáskörről. Meddig terjed az ügynök önálló mozgástere, mikor kell emberi jóváhagyás, és ki hozza meg a döntést, ha a kettő ütközik?
A vizsgált szervezetek közül azoknál ment gyorsabban a bevezetés, ahol a folyamatgazda – nem az IT – kapta meg a jóváhagyási jogot. Az IT ilyenkor az eszközért felel, az üzlet pedig a döntésért.
Öt döntés a következő két negyedévre
Az interjúk alapján öt kérdésben érdemes állást foglalni, mielőtt a következő szerződés aláírásra kerül. Ezek nem technológiai, hanem működési döntések, és mindegyik visszahat a bevezetés ütemére.
- Melyik egyetlen folyamattal indulunk, és mi a mérési pont 90 nap múlva?
- Ki a folyamatgazda, és milyen hatáskörrel?
- Hol tárolódnak a döntési naplók, és mennyi ideig?
- Hogyan vonható vissza egy jogosultság percek alatt?
- Milyen adatminőségi küszöb alatt nem indítunk bevezetést?
Mit jelent ez a döntéshozóknak?
Rövid távon a legnagyobb kockázat nem az, hogy az ügynök rosszul dönt, hanem hogy nem lehet utólag megmondani, miért döntött úgy. A naplózás és a visszavonhatóság ma olcsóbban beépíthető, mint később utólag ráépíteni. Aki 2026 őszén szerződést köt, annak ezt a két pontot érdemes a műszaki mellékletbe emelnie.
Future IT 2026 – AI-ügynökök szekció
2026. október 15. · Budapest Congress Center · Négy hazai bevezetés esettanulmánya egy panelben.
főszerkesztő-helyettes · vállalati AI, adatstratégia
Tizenkét éve ír technológiáról. Korábban gazdasági újságíróként dolgozott, jelenleg az ICT Global AI- és Executive-rovatát vezeti.